Manapság nem kell paranoiásnak lennem ahhoz, hogy kijelentsem: már nem a férfiak irányítják a nyugati civilizációt. Tegyétek félre az esélyegyenlőségi rizsát, meg a gender-vakert, az csak a felszín! A lényeg szerintem az: hogyan és milyen körülmények között nevelődünk föl?
1. Megbántódás
A szerencsésebbeket nem az utca és nem a médiagépezet neveli, hanem a szüleik és pedagógusok. Ha jól visszagondolok, már a mi ovis csoportunkban is volt több gyerek, akinek elváltak a szülei. A lurkók anyura maradtak, apu csak a cechet fizette. Apáinkat úgy beszippantotta a munka világa, hogy ritkán láttuk őket. Oviban és a suliban többségében nők kényszerítettek bennünket a társadalom normáinak átvételére (na jó, nevezzük inkább oktatásnak). A feleléseken, vizsgákon, teszteken mind női elvárásoknak kellett megfelelnünk. A lányoknak jobban is ment a lecke. Nem csoda, hogy ennyi női kényszer hatására inkább nők lennénk, mint férfiak? Vagy metroszexuálisok, transszexuálisok, homoszexuálisok, aszexuálisok?
2. Kompenzálás
Nekem három lánytestvér jutott. :-) Két kamaszlány apám előző házasságából és egy kistesó. Már szinte felnőtt voltam, mikor öcsém született. A lányok hangja töltötte be a lakást, mind az apjuk kegyeiért versengtek. Szóval úgy éreztem, egész gyerekkoromat végigkísérte a domináns női világhoz való alkalmazkodás kényszere. Kicsit lágyabb, lányosabb kamasz voltam, de anyám puszijai elől elhúzódtam. Később néhány homokos kalandba is gabalyodtam, amikor füvet szívtam :-) Sokáig tartott, mire le tudtam vetni megbántottságomat és tudatosodott, mivel kompenzáltam magam. A serdülés vad fázisaiban a frusztrációt úgy oldottam, hogy szűk női ruhadarabokat loptam a tornaöltözőből vagy anyám szekrényéből és azokba öltözve vertem ki a farkam. Később pornófilmekből tudtam meg, hogy nem is vagyok egyedi eset, s ezt fétisnek hívják. :-)
3. Felismerés
Mára annyi maradt meg a fétisből, hogy szeretem a lányokat ruhástól felnyársalni, lehetőleg valami nem szokványos, vagy tiltott helyen (pl. mosókonyhában vagy közintézmény vécéjében). Szimbolikusan a ruha a női szerep páncélja, a tiltott helyek pedig a társadalmi szerepeket jelenítik meg. Az alkalmi szex a természet ösztönszerű egyensúlyát szimbolizálja a rám kényszerített (tanult) viselkedéssel szemben. A szexuális aktussal partneremet cinkostársnak kérem föl, hogy segítsen feloldani a női dominanciával szembeni frusztrációmat. Freud biztos belemagyarázná még az eredendő bűnt, de azt most hagyjuk :-)
Na, egész faszályos szexelemzés lett :-) Szoknyások mit szóltok? :-)
Utolsó kommentek