Legényélet

Plágiumveszély! De annyira jól idetartozik, hogy idemásolom. A Konzervatóriumon találtam egy kis néprajzi cikket a régi legények életéről. "tita" tollából - copy-paste: :-)

"Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyében járunk, több, mint száz évvel ezelőtt. Jóféle a közösségi élet, a kisebb községekben mindenki ismeri egymást, de a nagyobbakban is egész falura való ismeretsége van mindenkinek. Az iskolában, a munkánál, az egy utcában vagy városrészben lakók, a katonatársak erős lelki kötelékkel fűződnek egymáshoz.

A legények komának szólítják egymást, ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése; az ilyen komaságot bor mellett fűzik még szorosabbra. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája, akár tűzbe-vízbe is készek menni egymásért, jó szolgálatot tesz az ilyen kapcsolat kocsmai verekedésnél. Az egykorú lányok is összetartanak, baráti csoportokban csivitelnek egymással.

Jó korán kezdik a fiatalok az érintkezést. A lányokat hamar viszik férjhez, tizenhat, mire eladósorba kerül, mire tizenkilenc lesz, már vénnek mondják. A legények is korán nősülnek, 16-18 évesnek már van szíve választottja, de a házassággal azért kivárják a katonaság végét. Már az egészen apró legénykék is eljárnak esténként a lányos házhoz a napi munka után. Beszélgetnek illedelmesen a szobában egy ideig, aztán a legény látványosan elköszön, a leány úgy tesz, mintha kikísérné. A tornácon vagy a kiskapuban megáll a legény, és elkezd diskurálni a jánnyal, suttogva, egymáshoz közel hajolva, arra igyekszenek, hogy minél jobban kiismerjék egymást.

Néha a legény három-négy házhoz is eljár, ugyanazon este sorra látogatja mindegyiket. Persze ahhoz megy először, akit a legjobban kedvel, van aztán a többi helyen neheztelés, sértődés, „ hun vót idáig?” . A lány szülei elnézik, szó nélkül hagyják ezt a kinti sutyorgást, csak arra vigyáznak, hogy baj ne legyen és hogy jól válasszon az a lány. Végre aztán a legények oda járnak, ahová nagyon lekötötték magukat, úgy hogy jó világ érkezett el, már borral is kínálják őket.

A lány egy legényt sem utasíthat el, mert abból roppant nagy sértés kerekedik, csak a viselkedésével mutathatja ki, hogy nincs kedvére a legény. A szegénylegény, ha tisztességes, nem szalad a gazdag, a módos után, hanem a meggondolt szavú, dolgost választja ha szegény is. A szegény szülő nem szól fia választásába. A gazdag szüle annál jobban megnézi, kifélét, mifélét választ a gyereke. A leány életének a férjhez menés a legfőbb eseménye, a házasságban vagy a mennyország, vagy a pokol várja. A tökéletes férj nem iszik sokat, nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után. Az a szép páros élet, ahol megvan az egyetértés és otthon egymásban gyönyörködnek a házasok.

Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak, a legén megpendíti a lány előtt, hogy neki „ szándékja vóna!” Aztán megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj, a szülők felkérik az egyik rokont násznagynak aki, többnyire az apával együtt elmegy megkérni a leány kezét. Jövetelük nem titok a lányos háznál, járt már itt „susogóba” egy öregasszony, aki kitudta, odaadják-e a leányt. De akkorra a legény már kitudta magának, mit gondol a lány felőle, mert az utolsó estén, amikor találkoztak, almát adott neki. Ha azt a lány megette, akkor biztos, hogy szereti és hozzámegy. Ősi szokás ez, még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél szokásban van máig. Azt tartják, hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt.

Igen szívesen fogadják a becses vendégeket. Bor, egy kis harapnivaló mellett megbeszélik a kézfogó napját is, majd jegyet ad egymásnak legény s leány. A legény pénzt, a saját sorsához illőt, a leány pántlikát, fenntartván ezzel az ősi szokást, amely még abban az időben kezdődött, mikor rabolta vagy vette magának a legény a feleséget. A jegyváltást a jegybenjárás követi, majd a lakodalom. Nagyon izgalmas a lakodalomra való készülődés és maga a lakodalom is, egyszer talán majd azt is elmesélem."

Remélem észrevettétek milyen faszályos kis linkeket pakoltam föl a jobb oldalra! Most jött egy új oldal Annától, akit még nem ismerek, de holnap találkozunk :-) Webkamerán keresztül figyelhetjük az etetőhöz gyűlő állatkákat. Baromira nyugtató! Nekem nem böngésző nyitja hanem a Média Pléjer: mms://tv.eenet.ee/siga

Tükröm-tükröm

Egyre többet foglalkozok magammal. Nem keresek szerelmet, nem keresek kalandokat, nem akarom más tükrében látni magam, mert már van saját tükröm is. Örülök, boldog vagyok. És folytatom az testi-lelki átalakulást is, hogy még egészségesebb és még jobb pasi legyek :-) de főleg csak önmagam miatt, mert megérdemlem :-)

Aszkézis

Szóval... talán megértitek, hogy a K-nénis és egyéb kalandok után kissé besokalltam és lenyugodtam. De rögtön át is estem a ló túlsó oldalára :-) Röhögjetek: átálltam az aszkétikus életvitelre! No sex, no drugs, no alcohol. Sok alvás, sok rost, kevés hús, további légző- és jógagyakorlatok, stb... és ment mint a karikacsapás! Vidáman lejött a karácsonyi bejgli: no zsír - no para. Annyira nem érdekelt a szex, hogy az már undorító. Ez nem azt jelenti hogy nem vadásztam. Csak ezennel nem a szoknya alatti dolgokra összpontosítottam, hanem a nő egészére, de főleg a tetején lévő gubancos szervre.

Leküzdve a bennem rejlő férfiállatot, veszettül jókat beszélgettem velük. Úgyhogy most már nagyon bírom a barlangászlányokat, a versmondólányokat, a hokis csajokat és a többgyermekes ámde félrelépegető anyukákat :-) Ja, és ingyen Krinyolinát mindenkinek, amiért bevezetett a körúti éjszaka Subway-szendvicses fílingjébe és szállást adott nekem, amikor a félrelépegető anyuka éppen kibékült a félrelépegető apukával ;-)

Aztán marhára transzcendentális hangulatban bevonultam egy hétvégére a kamaraerdei buddhista rendházba, Vipassana-meditációra. Nos, buddhista az nem leszek. Igazából több kérdésem lett, mint volt előtte. A szokásokat megtanulhattam, de a más kultúrából átvett csicsamicsák elvonták a figyelmemet a meditációról. Nem beszélve az előttem ülő csinos leány helyes kis popójáról... Ó, azok a lótuszülések...! :-))

Hazatérve igazi vidéki, ínycsiklandó illatok fogadtak: frissen füstölt házikolbász, foszlós fehér kenyér, reccsenős pirospaprika, jóféle suszterhegyi parasztbor. Hirtelen lett vége az aszkézisnek :-D

Hejjj, Pigs On The Wings !!!

Kicsit eltűntem, de jól vagyok, sőt - röhögve ébredtem! Köszönöm ezt két blogolvasónak, akiket a következő keresőkifejezésekkel juttatott el Gugli barátunk legényblogra:

1. "öreg picsák akik megtanítanak baszni"
Hát ez LoL :-))) Te haver, remélem megtaláltad a szükséges infót! (Nekem az Igazságos Izom Tibor oldala jött be first) Az tuti, hogy egyetértek veled: a harmatos kis ribik biztos nem fognak megtanítani, akármilyen nagyszájúak is :-)

2. "leszbi emós deszkás csajok"
Van ilyen állatfaj? Valószínűleg nagy az Isten állatkertje :-) Ez sem nyert hangszórót.

Na mindegy.

Kérem a következő posztot...

Tegnap este újra ismerős rezgéseket élesztett bennem Kiss Erzsi és a Panchan zenei formáció. Nagyon hasonlókat ahhoz, amit Shaolin-faluban éltem meg tavaly egy közös lélekzenélés alkalmával. A hullámhossz ugyanaz, csak a mód és a hangulat más-más.

Kiss Erzsiék profin színpadra hozták azt, amire korábban táltosemberünk segítségével rácsodálkoztam: ősi, törzsi, Bábel előtti nyelveken hallatszó dallamok, susogások, rezegtetések. A külső természet, a belső világunk hangjai, élőhelyek és közösségek ritmusai, rítusai. A primitívnek mondott, végtelenül egyszerűnek hallatszó zenéből áradó hihetetlen összetettség, érzékenység. Szóval minden jazzista állat folyathatta a nyálát :-)

A shaolinos kalandban ugyanezt a zenét éltem meg, csak egész másképp. Közös meditációra, elmélyült, improvizatív zenélésre hívtak. Erdő mélyén, falu szélén valahol a Pilisben. Itt nem voltak kottafejűek, profik még úgy se.

Csak mi, meg a zenénk.

A tatami közepén mindenféle fura, kevésbé ismerős keleti hangszer, "zajkeltő eszköz". Füstölők, gyertyák, régi énekek, lélegzés-elmélyülés, csend, csendülés, sodrás, összehangolódás, összeható és szétterülő erők, végtelen terek, szűk sikátorok, kántálás, sikolyok, mormolás, sziszegés, óm, kiáltás, bokacsapás, elengedés, szorítás, lebegés, szárnyalás, ugrálás, pörgetés, hörgés, kifordulás-befordulás, a Földanya csókja, csengés-bongás, sötét, újrakezdés, extatikus oldás, lelki megtermékenyülés, nő vagyok, férfi vagyok, gyerek vagyok, minden vagyok, semmi vagyok, örök vagyok, pillanat vagyok, tűz, levegő, föld, víz, fa vagyok, szerelem, gyűlölet, megértés, odavágás, kibékülés, simítás, sima és puha minden, aztán széjjelvág mint háborgó hajót a tengeri szikla... végül csend-hepiend :-)

Szeretem az ösztöneimet szemlélni. Jó voltál Kiss Erzsi, köszi Táltosember!

Egy ideje elsősorban magammal foglalkozok a testi-lelki megújulás jegyében - és ez a hozzáállás sokmindent megtanított nekem. Sőt, alapjában változtam meg. Eddig mindig másokkal foglalkoztam és mások szemével néztem magam. Fontos volt hogy szeressenek, de most nagy ívben teszek rá, ki-mit gondol. Az utóbbi időben egyre inkább a saját szememmel nézek magamra és vége az önfeladásnak - itt van az én teljességem. Egyesültem. Olyan boldog vagyok, mint soha máskor! De tényleg, mindig kellemesen bizsereg a fejem, valami áramlik benne :-)

Nem érdekes ha nyerek vagy vesztek. Nem érdekes hogy szeret vagy haragszik rám valaki. Nem érdekes, hogy éppen jó vagy rossz nekem. Baromira nem ez a lényeg, mert a pozitív is tanít és a negatív is tanít, méghozzá egyformán. Értelmetlen is mindezt leírni, hiszen mindenki tudja - legalábbis fejben. De teljes lélekkel átélni egész más:

fasza :-)

Tinikoromban rajongtam a Queen-ért és volt dedikált fényképes kazettám Freddie Mercuryról. Aztán jött a döbbenet: csak akkor tudtam meg, hogy buzi, mikor meghalt. Ne értsetek félre, nem vagyok homofób, de egy világ omlott össze bennem, mikor kiderült: a példaképem más platformon mozgott mint én. Ekkortól kezdtem kételkedni kicsit a példaképekben és a nemi identitásomban. De végülis nincs gáz :-)

Szóval összetörtem én már minden nőideált, de egy nő ide állt. És a Yazzo-val úgy elhúzta a nótámat, akkorát táncoltunk, hogy na! Utána meg nemtom mi lett, de kitört bennem a rajonghatnék. Tényleg fölnézek rá, rendes csaj. Plakátot csináltam róla a szobámba. Rendszeresen látogatom a honlapjait, olvasom az interjúkat, mert klassz dolgokat művel és gondol. Teljesen más mint én, nem tudom mi fog meg. Belevaló.

Nézzétek meg: Rostás Bea Piros

Szex-Flex-Rock'n Roll!

Aki K-néni "ajándéka" után érdeklődik, no para, csak allergiás reakció volt. Most már papírom is van arról, hogy allergiás vagyok a puncira :-) Váltsunk témát!

Egyik kedvenc helyemen péntekenként ingyenes koncerteket rendeznek, jó dögös zenekarokkal. Nem mainstream, inkább az elvontabb kategória, ez köll nekem! Nem zsúfolt, inkább érdekes, fura arcokkal teli hely. Na, pl. itt tanultam meg újra rendesen csajozni.

Mert hogy először csak úgy Hűbele-Balázs-módra csaptam az egészbe és csodálkoztam hogy egyszer hopp, másszor meg kopp. Mert hiába vagy jófej, hiába táncolsz klasszul, ha nem kapod meg vagy épp elveszted az aktuális zsákmányállat telefonszámát. Nem mindegy ám, hogy csinálod, figyejjé waze, ez kéremszépen tudomány a javából! Különben jön a rohangálás, meg a hajtépés, hogy má megin'... Tehát... az igazi dzsigoló három legalapvetőbb műtárgya a következő:

Toll:
Rendesen írjon, nem filc és nem kerámia, nem puccos, csak simán műanyag golyóstoll. Azt sugallja hogy most rögtönzöl. A telefon azért felejtős, mert nélkülözi az intimitást: mások telefonszámai is benne vannak, elveszi a figyelmet, bonyolult, na. A tollat neki is adhatod, hogy ő írja fel: ez ugyan szexi de nem célravezető ha nem fogod tudni elolvasni. Egyszer így vesztettem el őt: olvashatatlan ötösök, hármasok és nyolcasok dzsungelében mindenhová telefonáltam, főleg kisiparosok vették föl :-)

Papír:
Ez nem olyan fontos, valami papír mindig akad a közelben. Testrészre ne írjatok, főleg ha utána csatakosra táncoltatjátok egymást!

Óvszer:
Nem kell mondani, ugye? Minden tinifilmben van egy jelenet az óvszer utáni rohangászással.

Csak arra kell vigyázni, hogy a toll ne szúrja ki az óvszert!

Kő-papír-olló! Hm... :-)

Ezek a tárgyak magukért beszélnek, no comment:

Pasipótló párna

BKV szingli tikett

Abszolút legénylakás
 

Mielőtt nagyon elszállnék, kaptok egy korábbi történetet egy nagyon kedves és nagyon nedves hölggyel kapcsolatban. Eddig nem mertem leírni. Hihetetlen és feldolgozhatatlan... és 18-as karika.

Kamaszkoromban nem vitt el édesapám a piros lámpás házba "beavatásra", mint a jóféle régi olasz filmekben szokás. Ha elvitt volna, lehet, nem tartanék itt :-) Ám úgy esett, hogy egy éven belül két, számomra fontos nőalak is lelépett a porondról. Így egy szép koraőszi napon eszembe jutott, hogy már őszül a szakállam, de még nem is voltam "szexuális szolgáltatást igénybevevői jogviszonyban". Gugli a barátom, az ő segítségével hamar rátaláltam az ominózus hölgyre. Nem reklámozom az oldalt, de kitűnő ötlet, hogy az ügyfelek utólag megkommentelhetik, mennyire voltak elégedettek szívük(farkuk) választottjával vagy nem.

Összejött a randi K-nénivel. Rendes környék, rendes kecó (olyan finom masszázsolaj illatú), szépséges test, korrekt viteldíj, mint a hirdetésben. Arra számítottam, hogy viszonylag gépies kiszolgálásban lesz részem: sika, kasza, léc... de, nem is tudom, szóval CSODÁS volt! Kicsit túl csodás és túl interaktív is ahhoz, hogy igaz legyen, így a végére annyira zavarba jöttem, hogy begörcsöltem. Kimásztam K-néni öleléséből és álló fasszal az ágyon ülve bőgni kezdtem.

Azért jöttem ide, hogy összeszedjem és bizonyítsam a férfiasságom. Hogy elfelejtsem azt a rengeteg megalázást, amit az utóbbi időben elviseltem. Hogy végre ne egy különleges valaki legyek egy számomra különleges másvalaki életében, akinek csakis különlegeset nyújthatok, hanem csak egy egyszerű macsó férfiállat, akit hajt a szaporodási ösztön. De végül nem ment: ugyanúgy simogattam, bújtam hozzá és bolondoztam vele mintha szerelmesek lennénk. Igazából mégis erre vágytam. És vette a lapot, sőt...

Nem fizettem a csókért, ez amúgy feláras extra. És nem fizettem az emberségért, ami még az árlistában sem szerepel. De K-néni átölelt, megcsókolt (de úgy) és csak ennyit mondott: "Te kis buta..." Sokáig hüppögtem a vállán. Akkor sem rúgott ki amikor elaludtam. (Jesszusom, kurvánál aludni az már rang! :-)

Kora hajnalban ébredtem, ő aludt. Belesúgtam a fülébe, hogy "köszönöm" és kimentem zuhanyozni. Rövid idő múlva bejött a fürdőszobába rettentő kócosan és tök pucéran. Aszongya: "Te rendes pasi vagy..., keress magadnak egy rendes lányt!" Ahogy mondta, úgy emelkedett a farkam és valami orbitális búcsúszexet nyomtunk el a kádban.

Amit még elmondtam neki, hogy ő jó ember és ez a foglalkozás - bár nagyon jól csinálja - nem neki való. Ekkor dobott ki. Páfff. Így jártam

Meg úgy, hogy egy héten belül piros bőrkiütések lettek jó időre a farkam körül.

Hát, ez egy furcsa eset volt. De férfivá értem, beavatódtam :-)

Vannak időszakok, amikor elemi erővel tör ki belőlem valami, amit korábban háttérbe szorítottam vagy elfojtottam. Rendjén van ez. Kell az egyensúly :-) ...

Ha éppen komoly kapcsolatban vagyok, akkor monogámmá változom. Hiszitek vagy nem, még sosem csaltam meg egyetlen barátnőmet sem. Azonban kapcsolaton túl már tipikus "ikrekké" változom. Hülye lennék nemet mondani a legényélet legizgalmasabb gyümölcsére: a kalandor poligámiára!

Magam is meglepődtem, hogy egy hosszú kapcsolat mennyire átprogramozza a bennem rejtőző hódítót. Szerelmesen ugye csak egyetlen nőért rajongunk, csak ő jár az eszünkben és csak az ő szívéhez keressük folyton az utat. Aztán ha vége, nyilván először padlót fog az ember fia.

Majd feláll, leporolja magát, körbenéz és látja, mennyi szép virág nyílik még a kertben. Nemcsak az az egy tövises rózsa, ami az előbb megszúrt. Ezernyi színpompás, illatos, selymes szirmú, formás kis bibe várja hogy beporozzák :-) Hát mi ez, ha nem a mennyország!

Egy szép tejútfényes napfogyatkozáskor az ufófalvi általános szabadegyetem szülői munkaközösségének vezetősége elment az Intergalaktikus Lakberendező Iroda ügyfélszolgálatára, mert már tele volt az ivarszervük a hülye felsős ufófiókáik csínytevéseivel. A srácok nagyon szerettek volna egy űrdeszkapályát, de sehol a kibaszott Alfa-Centauriban nem volt már szabad telek egy ilyen létesítménynek. Persze volt, de ki akar a szomszédjában rajcsúrozó, füvező, fityma- és űrdeszkalapcsattogtató tiniket hallgatni?

Az iroda illetékes tisztviselőjének megesett a szíve rajtuk, ő is deszkázott anno. Talált egy gazdátlan telket a galaxis peremén, ott senkit nem zavarnak majd a suhancok. A projektet lepasszolta a kiviteli osztályon valami vén alkesz fószernak, aki már csak a nyugdíjára várt. A csávót úgy hívták: Isten.

Először nagyot sercintett az öreg a csillagporba, má megin' ki akar vele baszni valaki a Terv-ről, hogy elküldik a Rák-ba golyózni. De húzott egy slukkot a jóféle, részecskegyorsítóban érlelt chilipálinkájából és máris pozitívabban látta a világot. Letöltötte a srácok pályájának doksiját, majd lebattyogott a mélygarázsban dekkoló viharvert űrsiklójához.

Szó sem volt ősrobbanásról, meg táguló világegyetemről, ne vicceljen már a tudós társaság, kérem! Ez az öreg csak ZS-kategóriás alvállalkozója volt egy csőd szélén álló építőipari vállalkozásnak. Robbanást meg tágulást már jó ideje csak űrpornóban látott. Nem szarozott, hét napja volt a nyugdíjig, ezalatt el akart készülni az egésszel, úgyhogy innen-onnan kispórolta az anyagot, nagyolt, meg persze közben ivott, mint a kefekötő. Délidőben lekuporodott egy tejútszéli fa alá, aztán alkonyatkor már teljesen máshonnan folytatta a munkát. Így fordulhatott elő, hogy az egyik bolygó körül gyűrű alakban egy csomó törmeléket hagyott. De Norvégia partvonala se józan állapotban készült, az tuti.

Lényeg a lényeg, még így is maradt pár nap. Az öreg elbíbelődött az egyik kis bolygóval. Demo-célokra mindig kellett pingálni a végén valami életteli enteriőrt egy logóval, meg a gyári számmal. Katalógusból kirakott egy szénalapú makulatúrát a hozzá tartozó anim-gifekkel. Kicsit túladagolta a hidrogént meg a zoxigént, de azért pofás kis cucc lett. Közben ahogy a katalógust forgatta, talált benn pár csiricsáré baromságot, elkezdett velük játszani, mint egy nagy gyerek. De milyen jópofa kis báb jött ki belőle, ha'!

- Na, tegyünk neki tápegységet, meg valami lelket öntsünk beléje aszt' hadd járkáljon! - mormogta maga elé szórakozottan. Azzal rögtön megformázta a tudatát is, a telefonjáról felinstallálta rá a Perpetuum Mobile Light op. rendszert, az még elfut egy ilyen kis jószágon.

- Itt hagyom a gecibe a kis deszkás pöcsfejeknek játszani. Megtanítok neki pár trükköt, aztán beállítom a kiskertbe - morfondírozott

Szóval az öreg jókedvében teremtette a FÉRFIT. Az megállta a helyét, nem fagyott le. A paradicsomi kiskert is egész faszályos lett, minden megvolt benne, amitől örök időkig működőképes marad a férfi aksija.

- Na, kisöreg, mindened megvan, egyedül vagy, nem baszogat senki, így majd boldog leszel! De azért rakok ide egy másikat is belőled, hogy a srácok össze ne vesszenek rajtad. - Ezzel elkezdett formálni egy másik szerzetet is. Kiklónozta az oldalbordájából, ezzel megspórolt egy csomó bíbelődést.

Hirtelen megcsörrent az öreg Isten telefonja:

- Hé, hol a lóködben keveregsz már, lejárt a munkaidő! Tőccsed ki a munkalapokat, mer' holnap átveszik! - reccsent rá valaki a szervizből

- Húúbazz, rohannom kell. Hát, ez a másik már majdnem kész, de jólesz így is a kis parasztoknak...

Ezzel begyújtotta a hajtóművet és elviharzott.

A másik bábu ott hevert félkészen. A kótyagos vén faszkalap észre se vette, hogy fordítva kötötte be az áramkört, az ivarszervekről nem is beszélve. Az illesztések hevenyészetten elálltak egymástól, na és azok a sorják?! Csomó intelligens segédprogram kibontatlanul maradt a telepítőben: többek között a fél vírusvédelem, a bizalomoptimalizátor, a hisztimentesítő defragmentátor, az automatikus frissítés, a navigációs ZIP-fájl és az erőforrás-gazdálkodás. Szóval ez a baba meglehetősen bétaverziósra sikeredett, de azért működött. Mi több, szaporodott a férfival, a későbbi állomány így valamelyest följavult. Jelenléte azonban hamar lemerítette a férfi telepeit, a hiányzó programrészek miatt pedig gyakorta kiakadtak a kommunikációs protokolljaik, végül beállt a kék halál.

Nagyjából így történt. Ja, és mit szóltak ehhez az űrdeszkás ufósuttyók? Olyan messze volt ez a pálya a törzshelyeiktől, hogy csak hébe-hóba jártak le. Pár öngyilkosjelölt emós kispöcs addig szórakozott, míg az aputól elcsórt siklóval beledrifteltek a sivatagba valami Roswell nevű helyen. Azóta lezárták a helyet, majd épül a helyébe gyorsforgalmi út.

Eddig tartott az én írói vénám. Folyatatás Douglas Adamsnél :-)

Fühhh, sokáig voltam távol innen :-) Sok-sok legényes kalandomról fogok beszámolni, ígérem, lesz itt móka, nyugi. Utazások, zenék, női telefonszámok, rajongás, boldogság, csalódás, bőr- és nemibeteg gondozás, meg miegymás... Elsőként nézzük csak, sorjában két darab kommentelőt hagytam válasz nélkül:

A kedves ex reklamált itt a szakítós könyvéért, melyet utolsó és meglepően jó hangulatúra sikerült találkozásunkkor ígértem neki ajándékba. Személyesen szerettem volna átadni, de ez a szeszélyes nőszemély már megint átvert, vagy mi, igazából nem is értem. Homályosítson már fel valaki, mi ebben a női logika! Szóval telefonálok neki, hogy lesz egy jó jazzbuli, akkor oda tudnám adni. De aszongya: éppen tanítványa jön aznap este, nem fog ráérni. Jó, akkor inkább postán küldöm. Mire ő: ne, inkább találkozzunk máskor. Jó, majd akkor szóljon, ha lesz valami alkalom. OK, rendben, majd szól. Így hát szerveztem magamnak más programot. Később felhív kissé becsiccsentve, hogy mit hagytam ki, milyen jó volt a buli és egyébként is pukkadjak meg. (Kedves olvasók, a megfejtéseket várom!) Első felháborodásomban szépen föladtam postán a cuccot. Azóta egy mukkanást se hallottam felőle.

Legutóbbi kommentelőm Gergő öcsém, aki itt sírja ki, hogy nincsen csaja. Meg hogy minden nő buta, ésatöbbi szokásos szar agglegény szöveg. Na ne tessék itten bomlasztani!... Egyébként is, az idők változnak. Az öcskös azóta olyannyira benőzött, de úgy, (má megin') hogy két napig nem tudott járni, csak a rasztájára támaszkodva :-) Valami egyetemista sunával "átlapozták" az éjjel a Káma Szútrát. Másnap megmutatta az iwijén a szerzeményt, aki tényleg jó fej lehet: az egyik képén pl. ultraszexi krampuszjelmezben szabályosan (seggbekúrja) hátulról molesztálja a télapó egyik rénszarvasát! :-)

Idefigyuzz öcsémpöcsém! Golgis múltadból szűröd, hogyan teremtette Isten az embert meg a nőt. Akkor legközelebb ne sírjá' itten wazze, hanem visszamennyé'! Azért elmondom mégegyszer a gyengébbek kedvéért mai nyelven, hogy értsék, a következő poszban.

Végre kitombolhattam magam, amúgy legényesen! Kezdődött az egész a horvát-magyar kórusbulival, igazi délszláv hangulatban. Bombázó csajok és veszettül jófej fickók voltak a horvát oldalon. A vacsora után előkerült a tangóharmonika és beindult a körtánc. Félig ittas állapotban, torokból énekeltem velük együtt horvátul a refréneket, amit derék vendégeink újabb fröccsökkel díjaztak. (Üzemanyag: 1 l fehérbor - normál és higított)

Utána benéztem, mi a helyzet a műv. házban az El Nino koncerten... Hú de frankó szám megy! Becsapódtam a parkettre és nyomtam Jamiroquai stílusban a funkot. Vagy egy tucatnyi nőcivel táncoltam: lebirkóztam a leszbi tiniket, megropogtattam pár harmincas édesanya gerincét. (Közben a 19 éves öcsém megint magasra tette a lécet: az ő karjában 40+os tanárnéni volt :-)) Az egész móka vége kisebb filmszakadás lett, de szép az élet... :-)
(Üzemanyag: +0,5 l fehérbor - normál és 1 üveg Heineken, a K.O.-hoz nem sok)

Hétfőn a munkahelyen vár a sztori. Munkatársnőm is jelen volt barátnőjével, aki nemrég házasodott. Csaj kérdi:
- Ki ez a vadul táncoló hapsi?
Munkatárs elmondja, hogy én... és hogy szólóban éppen.
- Te, én mindjárt elhajítom az új jeggyűrűmet, ezzel a sráccal táncolnom kell!

Szóval jópasi vagyok?

Hát persze, hogy jó!

Tessék hajigálni a jeggyűrűket!!! :-))

Szerintem a divatot a nőknek találták ki. A férfiaknak pedig a stílust!

Nagyon tuti ez a cikk: http://www.ferfiegeszsegor.hu/?katid=53&id=44

"a stílusos férfihez hozzátartozik az egész életvitele, ahogyan viselkedik, ahogyan az életét alakítja. Azt mondanám, stílusos az, akinek megvan az érzéke az apróságokhoz. Az apróságok ugyanis összeadódnak és úgy alakítják ki az összhatást: egy jó mandzsettagomb, egy jó ing, egy szép zsebkendő. Érdekes módon, akinek kifinomult ízlése van az öltözködésben, annak kifinomult az életstílusa is. Aki jól öltözködik, az jó bort iszik, jó autóba ül be, jó helyre jár nyaralni, érdeklődik a művészetek iránt. A jól öltözöttség számomra mindig egy kis rafináltságot is jelent: nem katalógusból öltözködést, hanem azt, amikor valaki a divatlap fotói mellé oda mer tenni valamit saját magából."

Ahogy önmagamat keresem, közben új utakat keresek az öltözködésben is. Engem soha nem elégített ki az a néhány ruhadarab, amit az új, emancipált nők vetettek megmaradt ócskaságként a "férfiállatok" elé. Ők felvették a férfiruhákat: a nadrágot, az öltöny női változatát a kiskosztümöt, farmert, stb. Átalakították a régi ruhadarabokat (miniszoknya). Persze a szüfrazsettek javára írom, hogy nem minden botrány nélkül. De itt az ideje, hogy mi is emancipálódjunk! Nem szeretem, ha haszonállatnak néznek, ami "csak arra" jó, mert úgyis "csak arra" tud gondolni. És hogy kibaszottul nagy botrány lesz, ha az igazi macsók nem buziságból harcolnak a szoknyaviselés jogáért? Legyen! Szoknyás és bőgatyás férfi műsorvezetőket a tévébe!

"A botrány az egészséges" (A.E. Bizottság)

Az előző exnek "köszönhetem", hogy megismertem ezt a vidám kis virtuális csapatot: a Szakítós Blogot (www.szakitshabirsz.blog.hu) Gondoltam, összekötöm a kellemest a hasznossal és a szakítósbuliba menet, lakásfelújítás okán benéztem az IKEÁ-ba is. A kettő alkotta kontraszt már-már kultúrsokk közeli állapotot idézett elő. Tehát üzenem a legénységnek a fedélzeten: EZT NE TEGYE SENKI! Ezen nem azt értem, hogy ne menjünk szakítós buliba - mert az jó. Csak ne menjünk be az IKEÁ-ba, miközben szakítós buliba igyekszünk!

A családbarát bútoráruház vásárlói az alábbi kasztokat alkották:
- kismamák egyedül, kis pocakkal
- kismamák családostul, nagy pocakkal
- kis- és nagy családok klf. gyerekhordó eszközökkel
- vadul csókolózó szerelmespárok
- bulímiás picsák akik kompenzálásból vásárolnak

A szakítósbuli közönsége az alábbi kasztokból épült fel:
- szingli srácok
- szingli csajok
- újságírók és színészek
- bloggerek
- alkalmi párok
- hétpróbás párok :-)